• London névjegykártyás emeletes buszait „Kínában készült” és „Az egész világ kínai buszokkal találkozik” feliratúak váltják fel.
  • London névjegykártyás emeletes buszait „Kínában készült” és „Az egész világ kínai buszokkal találkozik” feliratúak váltják fel.

London névjegykártyás emeletes buszait „Kínában készült” és „Az egész világ kínai buszokkal találkozik” feliratúak váltják fel.

Május 21-én egy kínai autógyártó...BYDbemutatta a tisztán elektromos hajtású, emeletes BD11-es buszt, amely új generációs pengeakkumulátoros buszalvázzal van felszerelve Londonban, Angliában.

A külföldi média szerint ez azt jelenti, hogy a közel 70 éve London útjain közlekedő piros emeletes busz „Kínában készült” lesz, ami újabb lépést jelent a belföldön gyártott autók külföldi terjeszkedésében, és megtöri a nyugati „túlkapacitásnak” nevezett retorikát.

r (1)

Szerepelt az „Egy övezet, egy út” című dokumentumfilmben

1954. július 24-én London első piros emeletes busza elkezdte szállítani az utasokat. Ezek a buszok közel 70 éve a londoniak életének részét képezik, és olyan klasszikusnak számítanak, mint a Big Ben, a Tower Bridge, a piros telefonfülkék és a fish and chips. 2008-ban, a pekingi olimpia záróünnepségén London névjegykártyájaként is bemutatták.

Az utóbbi években az új energiahordozók népszerűségével ez az ikonikus közlekedési eszköz is sürgős korszerűsítésre szorul. Ennek érdekében a Londoni Közlekedési Hatóság többször is tesztelt helyi gyártók által gyártott tisztán elektromos buszokat, de az eredmények nem voltak kielégítőek. Ekkor került a londoni hatóságok látókörébe a kínai BYD.

A jelentések szerint a London Go-Ahead Transport Group több mint 100 darab BD11 emeletes busz gyártására ítél oda szerződést a BYD-nek, amelyeket az év második felében helyeznek üzembe. A jövőben az Egyesült Királyság különböző régióinak igényeihez igazított modelleket is piacra dobnak.

A jelentések szerint a BYD BD11 maximális utaskapacitása 90 fő, akkumulátorkapacitása akár 532 kWh, hatótávolsága 643 kilométer, és támogatja a kettős töltést. A BYD BD11 által szállított új generációs, pengeakkumulátoros emeletes busz alváza integrálja az akkumulátort a vázzal, ami nemcsak jelentősen csökkenti a jármű súlyát, növeli az akkumulátor élettartamát, hanem javítja a jármű stabilitását és irányíthatóságát is.

2. pont

Nem ez az első alkalom, hogy a brit buszok „Kínában készült” minősítést kaptak. Valójában a BYD 2013 óta mintegy 1800 elektromos buszt szállított brit üzemeltetőknek, de ezek többségét brit partnerekkel közösen gyártják. A szerződésben szereplő „BD11” modellt Kínában fogják gyártani, és tengeri úton importálják az Egyesült Királyságba.

2019-ben a CCTV által sugárzott „Egy övezet, egy út” című, „Együtt építjük a jövőt” című dokumentumfilmben már látható volt a „Kínai vörös” busz, amint az Egyesült Királyság utcáin és sikátorain száguldozott. Akkoriban egyes médiumok azt írták, hogy a „zöld energiával” működő „nemzeti kincsautó” külföldre utazott, és végigszáguldott az Övezet, egy út programon, a „Kínában készült” mottó egyik képviselőjévé válva.

 „Az egész világ kínai buszokkal találkozik”

Az új energiaiparrá való átalakulás útján az autóipari piac szerkezete óriási változásokon megy keresztül.

A Kínai Gépjárműgyártók Szövetsége által nemrégiben közzétett adatok azt mutatják, hogy Kína autóexportja 2023-ban először fogja átvenni a világelső helyet. 2024 januárjában Kína 443 000 autót exportált, ami 47,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest, folytatva gyors növekedését. A kínai autók jelenléte az egész világon elterjedt.

Vegyük például az elektromos buszokat. Nemcsak az Egyesült Királyságban készült ikonikus emeletes piros busz vált „Kínában készült” feliratúvá, hanem Észak-Amerikában és Mexikóban is a kínai autógyártók nyerték el a közelmúltban Mexikó eddigi legnagyobb egyszeri elektromos buszszállítási megrendelését.

Május 17-én hivatalosan is integrálták a Görögország által Kínától vásárolt 140 darabos Yutong elektromos busz első adagját a tömegközlekedési rendszerbe és megkezdték a forgalomba helyezést. A jelentések szerint ezek a Yutong elektromos buszok 12 méter hosszúak és 180 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek.

Ezenkívül Spanyolországban május végén 46 Yutong repülőtéri transzferbuszt is leszállítottak. A jelentés szerint a Yutong tengerentúli működési bevétele 2023-ban körülbelül 10,406 milliárd jüan lesz, ami 85,98%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és rekordot állít fel a Yutong tengerentúli bevételei között. Miután látták a belföldi buszokat, sok külföldön tartózkodó kínai videókat készített róluk, és közzétette azokat a közösségi platformokon. Néhány netező viccelődve így nyilatkozott: „Hallottam, hogy a Yutong buszokkal az egész világon találkoznak.”

Természetesen a többi modell sem marad el a kínálattól. Az Egyesült Királyság legjobb elektromos autója 2023-ban a "BYD ATTO 3" lesz. A Great Wall Motors elektromos autómárkája, az Euler Haomao hivatalosan is legördült a gyártósorról az új, thaiföldi Rayongban található energiahordozó-gyártó bázison. Hivatalosan is üzembe helyezték a Great Wall Motor ománi disztribúciós hálózatát. A Geely geometriája: Az E modell költséghatékony választássá vált a ruandai fogyasztók számára.

A nagyobb nemzetközi autókiállításokon gyakran mutatnak be népszerű, különféle fejlett technológiákat integráló termékeket, a kínai márkák ragyognak, és Kína intelligens elektromos járműtechnológiáját a tengerentúli piacok is elismerik. Az idei áprilisi pekingi autókiállítás felkeltette a világ figyelmét, ahol gyakran jelentek meg különféle csúcstechnológiás, belföldön gyártott autók.

3. pont

Ezzel egy időben a kínai autógyártók külföldi gyárakat építettek és fektettek be, teljes mértékben kihasználva technológiai előnyeiket és különféle együttműködéseket indítva. A kínai új energiahordozók népszerűek a tengerentúli piacokon, új csillogást kölcsönözve a kínai gyártásnak.

A valós adatok megcáfolják a hamis „túlkapacitás” elméletet

Sajnos, még olyan figyelemfelkeltő adatokkal is, mint a „világelsőség”, egyes nyugati politikusok továbbra is az úgynevezett „túlkapacitás” elméletét terjesztik elő.

Ezek az emberek azt állították, hogy a kínai kormány támogatta az új energiahordozókkal működő járműveket, a lítium akkumulátorokat és más iparágakat, ami túltermelést eredményezett. A felesleges termelési kapacitás felszívása érdekében azt a piaci árnál lényegesen alacsonyabb áron külföldre szállították, ami hatással volt a globális ellátási láncra és a piacra. Ennek a kijelentésnek a megválaszolására az Egyesült Államok május 14-én ismét megemelte a kínai elektromos járművekre kivetett vámokat a jelenlegi 25%-ról 100%-ra. Ez a megközelítés mindenféle kritikát is kiváltott.

Dennis Depp, a németországi Roland Berger International Management Consulting Co., Ltd. vezetője rámutatott, hogy a világnak a következő öt évben jelentős mennyiségű megújulóenergia-kapacitással kell rendelkeznie ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a globális felmelegedés elleni küzdelemmel kapcsolatos Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel. Kínának nemcsak a belső keresletet kell kielégítenie és elő kell mozdítania a „dupla szén-dioxid-kibocsátás” céljának megvalósítását, hanem pozitívan kell hozzájárulnia a klímaváltozásra adott globális válaszhoz és a zöld fejlődés megvalósításához is. Az új energiaipar protekcionizmussal való korlátozása kétségtelenül gyengíti az országok klímaváltozással való megküzdési képességét.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyíltan bírálta az Egyesült Államok kormányát, amiért jelentős vámokat vetett ki kínai termékekre, például elektromos járművekre, lítium akkumulátorokra és félvezetőkre, figyelmeztetve, hogy ez veszélyeztetheti a globális kereskedelmet és a gazdasági növekedést.

Még az amerikai netezők is gúnyolódtak: „Amikor az Egyesült Államoknak versenyelőnye van, akkor szabad piacról beszél; ha nincs, akkor protekcionizmust folytat. Ezek az Egyesült Államok szabályai.”

Jin Ruiting, a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság Makroökonómiai Kutatóintézetének kutatója egy interjúban egy példát hozott fel. Ha egyes nyugati politikusok jelenlegi nézetei szerint, ha a kínálat meghaladja a keresletet, akkor többlet keletkezik, akkor az egyik országnak nem kell kereskednie egy másik országgal. A kereskedelem előfeltétele ugyanis, hogy a kínálat nagyobb legyen, mint a kereslet. Csak akkor lehet kereskedni, ha több van. Akkor, amikor kereskedünk, nemzetközi munkamegosztás lesz. Tehát, ha követjük egyes nyugati politikusok logikáját, a legnagyobb túlkapacitás valójában az amerikai Boeing repülőgépek, és a legnagyobb túlkapacitás valójában az amerikai szójabab. Ha ezt az ő diskurzusrendszerük szerint lenyomjuk, akkor ez az eredmény. Ezért az úgynevezett "túlkapacitás" ellentmond a közgazdaságtan és a piacgazdaság törvényeinek.

Cégünkszámtalan BYD sorozatú járművet exportál. A fenntartható fejlődés koncepciójára építve a vállalat jobb élményt nyújt az utasoknak. A vállalat új energiahordozó-márkák teljes skálájával rendelkezik, és első kézből szállít. Üdvözöljük konzultáción.


Közzététel ideje: 2024. június 5.