• A londoni névjegykártyás emeletes buszokat a „Made in China”, „Az egész világ kínai buszokkal találja” váltja fel
  • A londoni névjegykártyás emeletes buszokat a „Made in China”, „Az egész világ kínai buszokkal találja” váltja fel

A londoni névjegykártyás emeletes buszokat a „Made in China”, „Az egész világ kínai buszokkal találja” váltja fel

Május 21-én a kínai autógyártóBYDkiadta a tisztán elektromos emeletes BD11 buszt, amely új generációs penge akkumulátoros busz alvázzal van felszerelve Londonban, Angliában.

A külföldi sajtó szerint ez azt jelenti, hogy a londoni utakat közel 70 éve közlekedő piros emeletes busz „Made in China” lesz, ami újabb lépést jelent a hazai gyártású autók tengerentúli terjeszkedésében, és megtöri az ún. túlkapacitás” retorika Nyugaton.

r (1)

Feltűnt az „Egy öv, egy út” című dokumentumfilmben

1954. július 24-én London első piros emeletes busza szállította az utasokat. Ezek a buszok közel 70 éve a londoni emberek életének részét képezik, és olyan klasszikusak, mint a Big Ben, a Tower Bridge, a piros telefonfülke és a fish and chips. 2008-ban a pekingi olimpia záróünnepségén London névjegykártyájaként is bemutatták.

Az elmúlt években, az új energetikai járművek népszerűsége miatt, ez az ikonikus közlekedési eszköz is sürgősen korszerűsítésre szorul. Ennek érdekében a Londoni Közlekedési Hatóság többször is tesztelte a helyi gyártók által gyártott tisztán elektromos buszokat, de az eredmények nem voltak kielégítőek. Ebben a pillanatban a kínai BYD a londoni hatóságok látókörébe került.

A jelentések szerint a London Go-Ahead Transport Group szerződést köt a BYD-vel több mint 100 BD11 emeletes busz gyártására, amelyeket ez év második felében helyeznek üzembe. Az Egyesült Királyság különböző régióinak igényeihez igazított modellek a jövőben kerülnek forgalomba.

A jelentések szerint a BYD BD11 maximális utaskapacitása 90 fő, az akkumulátor kapacitása legfeljebb 532 kWh, hatótávolsága 643 kilométer, és támogatja a kettős töltést. A BYD BD11 által szállított új generációs penge akkumulátoros emeletes busz alváz integrálja az akkumulátort a vázzal, ami nemcsak jelentősen csökkenti a jármű tömegét, növeli az akkumulátor élettartamát, hanem javítja a jármű stabilitását és irányíthatóságát is.

r (2)

Nem ez az első eset, hogy a brit buszok „Made in China”-vá váltak. Valójában a BYD 2013 óta mintegy 1800 elektromos buszt szállított brit üzemeltetőknek, de ezek többségét brit partnerekkel közösen gyártják. A jelen szerződésben érintett „BD11” modellt Kínában gyártják, és tengeri úton importálják az Egyesült Királyságba.

2019-ben a CCTV által sugárzott "Egy övezet, egy út" című dokumentumfilmben, a "Building the Future Together" című dokumentumfilmben már látható volt a "China Red" busz, amely az Egyesült Királyság utcáin és sikátorain közlekedett. Abban az időben néhány médiában megjegyezték, hogy a "zöld energiával" rendelkező "nemzeti kincses autó" külföldre ment, és végigrepült az Öv és Út mentén, és a "Made in China" egyik képviselőjévé vált.

 „Az egész világ kínai buszokkal találkozik”

Az új energiaipar felé vezető úton az autópiac szerkezete óriási változásokon megy keresztül.

A Kínai Autógyártók Szövetsége által a közelmúltban közzétett adatok azt mutatják, hogy Kína autóexportja 2023-ban először lesz az első a világon. 2024 januárjában Kína 443 000 autót exportált, ami 47,4%-os éves növekedést jelent. gyors növekedés. A kínai autók lábnyomai az egész világon elterjedtek.

Vegyük például az elektromos buszokat. Nemcsak az Egyesült Királyság ikonikus, emeletes piros busza lett a "Made in China", hanem Észak-Amerikában és Mexikóban is a kínai autógyártók nyerték el a közelmúltban az eddigi legnagyobb elektromos buszok szállítási megrendelését Mexikóban.

Május 17-én a Görögország által Kínától vásárolt első 140 darab Yutong elektromos buszt hivatalosan is beépítették a tömegközlekedési rendszerbe, és megkezdték működését. A jelentések szerint ezek a Yutong elektromos buszok 12 méter hosszúak, és 180 kilométeres utazótávolságúak.

Emellett Spanyolországban május végén 46 Yutong reptéri transzferbuszt is szállítottak. A jelentés azt mutatja, hogy Yutong tengerentúli működési bevétele 2023-ban hozzávetőleg 10,406 milliárd jüan lesz, ami 85,98%-os éves növekedést jelent, ezzel rekordot állítva Yutong tengerentúli bevételeinek tekintetében. A belföldi buszok láttán sok külföldön élő kínai videózott, és közzétette a közösségi oldalakon. Néhány netező viccelődött: "Hallottam, hogy a Yutong buszokkal a világ minden táján találkoznak."

Természetesen a többi modell sem rosszabb. Az Egyesült Királyság legjobb elektromos autója 2023-ban a "BYD ATTO 3" lesz. A Great Wall Motor elektromosautó-márkája, az Euler Haomao hivatalosan is legurult a gyártósorról a thaiföldi Rayongban található új energiajármű-gyártó bázison. Hivatalosan is üzembe helyezték a Great Wall Motor ománi elosztóhálózatát. A Geely geometriája Az E modell a ruandai fogyasztók költséghatékony választásává vált.

A nagy nemzetközi autókiállításokon gyakran jelennek meg a különféle fejlett technológiákat integráló, forrón eladható termékek, a kínai márkák ragyognak, és Kína intelligens elektromos járművek technológiája elismert a tengerentúli piacokon. Az idén áprilisban megrendezett Pekingi Autószalon felkeltette a világ figyelmét, és gyakran megjelentek a különféle high-tech hazai gyártású autók.

r (3)

Ugyanakkor a kínai autógyártók tengerentúli gyárakat fektettek be és építettek, teljes mértékben kihasználva technológiai előnyeiket, és különféle együttműködéseket indítottak. Az új kínai energiahordozók népszerűek a tengerentúli piacokon, új fényt adva a kínai gyártásnak.

A valós adatok megtörik a hamis "túlkapacitás" elméletet

Sajnos egyes nyugati politikusok még olyan figyelemfelkeltő adatok mellett is, mint a „világ elsőszámú rangsorolása”, az úgynevezett „túlkapacitás” elméletet terjesztik elő.

Ezek az emberek azt állították, hogy a kínai kormány támogatta az új energetikai járműveket, lítium akkumulátorokat és más iparágakat, ami túlzott kapacitást eredményezett. A többlettermelési kapacitás felszívódása érdekében a tengerentúlra szállították a piaci áraknál lényegesen alacsonyabb áron, ami hatással volt a globális ellátási láncra és piacra. Ennek a kijelentésnek a "válaszolása" érdekében az Egyesült Államok május 14-én ismét megemelte a kínai elektromos járművek tarifáit, a jelenlegi 25%-ról 100%-ra. Ez a megközelítés az élet minden területéről kritikát is kiváltott.

Dennis Depp, a németországi Roland Berger International Management Consulting Co., Ltd. ügyvezetője rámutatott, hogy a világnak a következő öt évben nagy mennyiségű megújuló energiaforrást kell bővítenie, hogy lépést tartson a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeivel globális felmelegedés. Kínának nemcsak a belföldi keresletet kell kielégítenie, és elő kell segítenie a „kettős szén-dioxid” cél megvalósítását, hanem pozitívan hozzá kell járulnia az éghajlatváltozásra adott globális válaszhoz és a zöld fejlődés megvalósításához. Az új energiaipar protekcionizmussal való összekapcsolása kétségtelenül gyengíti az országok azon képességét, hogy kezeljék az éghajlatváltozást.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyenesen bírálta az amerikai kormányt amiatt, hogy jelentős vámokat vetett ki kínai termékekre, például elektromos járművekre, lítium akkumulátorokra és félvezetőkre, figyelmeztetve, hogy ez veszélyeztetheti a globális kereskedelmet és a gazdasági növekedést.

Még az amerikai netezők is kinevették: "Amikor az Egyesült Államok versenyelőnyben van, szabad piacról beszél, ha nem, akkor protekcionizmust folytat. Ezek az Egyesült Államok szabályai."

Jin Ruiting, a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság Makrogazdasági Kutatóintézetének kutatója adott egy példát egy interjúban. Ha egyes nyugati politikusok jelenlegi nézetei szerint, ha a kínálat meghaladja a keresletet, akkor többlet keletkezik, akkor az egyik országnak nem kell kereskednie egy másik országgal. Mert a kereskedelem előfeltétele, hogy a kínálat nagyobb, mint a kereslet. Csak ha több van, akkor kereskedhet. Aztán amikor kereskedni fogsz, nemzetközi munkamegosztás lesz. Ha tehát egyes nyugati politikusok logikáját követjük, akkor a legnagyobb kapacitástöbblet valójában az amerikai Boeing repülőgépek, a legnagyobb többletkapacitás pedig valójában az amerikai szójabab. Ha lenyomod a diskurzusrendszerük szerint, akkor ez az eredmény. Ezért az úgynevezett "túlkapacitás" nincs összhangban a közgazdaságtan és a piacgazdaság törvényeivel.

Cégünkszámtalan BYD sorozatú járművet exportál. A fenntartható fejlődés koncepciója alapján a vállalat jobb élményt nyújt az utasoknak. A vállalat az új energiajármű-márkák teljes választékával rendelkezik, és első kézből kínálja a beszállítást. Üdvözöljük a konzultáción.


Feladás időpontja: 2024-05-05